Egy ház felépítésekor rengeteg dolgot kell megtervezni, átgondolni, elhatározni. Árajánlatok bekérése, áttanulmányozása, alapozás, a tető megtervezése és még sorolhatnánk… ugyanolyan fontos feladatok. Általánosságban elmondható azonban, hogy a legtöbbet mégis a falazással foglalkozik az, aki házépítésbe vág.

Miért? Talán azért, mert egy kezdő házépítő szemei előtt a falak lebegnek, háttérbe szorítva ezzel a többi, nem kevésbé fontos kérdést. Most megnézzük, hogy milyen anyagból érdemes falat építeni és mire kell odafigyelni az építéskor.

Azonban szeretnénk hangsúlyozni, hogy fontos megfelelő figyelmet és időt szentelni a házépítés egyéb területeire is (például azokra, amiket már az előzőekben is említettük)!

Milyen anyagból készüljön a fal?

Számos építőanyag közül választhatunk, falunk építéshez. A következőkben felsoroljuk a legismertebbeket, pár kiegészítő gondolottal.

Tégla:
legnépszerűbb falazó anyag
évezredek óta használatos építőanyag
előnye: jó áron beszerezhető, jó hőszigetelő, időtálló, könnyen rakható
hátránya: a vizet nem szereti, érdemes kiegészíteni plusz hőszigetelővel
többféle gyártmányban kapható

Kő:
ősrégi építőanyag
hideg, de rendkívül stabil
hazánkban már ritkán építenek kőházat, kissé idejétmúlt építőanyag
előnye: elpusztíthatatlan, jól tartja a hőt
hátránya: nem hőszigetel, drága, felhasználása szaktudást igényel

Fa:
előnye: jó hőszigetelő, hangulatos, gyakorlottak könnyen építenek belőle
hátránya: drága, tűz-, rohadás- és bogár veszélyes, építéskor olyan problémák merülhetnek fel, amelyre csak kevesen tudják a választ
kezelni kell

Szilikát:
szép falazás, fehér hőszigetelő blokkokból
nem koszol, mértani pontossággal alkalmazható
hozzáértők keze alatt igazi műalkotást eredményez, persze ez a glett és a dryvit alatt nem látható
legnagyobb előnye, hogy nem kell vakolni, egyből glettelhető
hátránya: puhasága miatt gyakran megerősítést igényel, ráadásul drága. A régi szilikát falak legnagyobb hátránya (mivel senki nem tudja, hogy pontosan miből épült), hogy többen sugárzásra, mérgező anyagokra panaszkodnak, mivel az alapanyagok kohósalakot is tartalmaztak. 
további előnyei: könnyen lehet falazni vele, jó hőszigetelő

Könnyűszerkezetes falak:
lényegében fa vagy fém tartóváz sok hőszigeteléssel, melyet OSB-vel, gipszkartonnal zárnak le
a téglafalak komoly vetélytársa
előnyei: gyorsan épül, könnyű szerkezetű, egyszerűbb alapozást igényel, vízmentes, tiszta építés
hátrányai: gyenge zajszigetelő képesség, nem tárolja jól a pufferhőt, tűz-, víz- és bogár veszélyes
érdemes könnyűszerkezetes és téglás ajánlatot is kérni, majd összevetni a kettőt

Isoshell:
modern, gyorsan és könnyedén építhető
kívülről érdemes hőszigetelni, mivel belülről nem tartja a hőt
kiegészítőként hőcserélős szellőztetőt kell beépíteni, mert lezárja a házat
minőségi ablakot kíván, hogy ne legyen különbség a fal és ablak hőáteresztése között
előnyei: egyszerű alaprajz esetén könnyű és gyorsan összerakható, passzívházas technológia
hátrányai: a háznak nincs semmilyen hőtároló kapacitása, puha belső falak, a rögzítéshez spéci csavarok szükségesek, belül gipszkartonozni kell, drága, ráadásul a passzívházas technológia még több passzívházas technológiát követel. Bonyolult alaprajz esetén nem könnyű megépíteni, a válaszfalakat már téglából építik.

Beton:
stabil
ellenáll az időjárási viszontagságoknak, örökéletű
hátránya: nehéz megépíteni, zsaluzni kell, drága, 0 hőszigetelő képessége miatt mindenképpen utólagos hőszigetelést igényel

Vályog:
napjainkban már elavult építőanyag
előny: olcsó, könnyen előállítható, tökéletes hőszigetelő anyag, jó hőtárolás
hátránya: vastag falazatot kívül, víz hatására szétmállik, különös szagot áraszt

Kisméretű tégla:
önálló házépítésre és nagyméretű téglából készült falak megerősítésére is kiváló
előnyei: kemény, bírja a vizet, könnyen építhető, jó hőtároló képesség
hátrányai: lassú munkavégzés, valószínüleg meg kell tisztítani, hőszigetelni kell, újonnan vásárolva drága

A falazáshoz használt egyéb anyagok a teljesség igénye nélkül:
megerősített nikecell
szendvicspanel

Ki építse a falat?

Számos oka lehet annak, ha valaki úgy dönt, hogy saját maga vág neki a nagy feladatnak. Ha egyénileg vágunk bele a falépítésbe, való igaz, hogy rengeteg pénzt spórolhatunk, ám tisztában kell lennünk azzal, mi vár ránk. Készüljünk fel az időjárási viszontagságokra! Szükséges tisztában lennünk a tégla falazás folyamatával legalább alap szinten és továbbá szükséges, hogy legyen legalább 1 fő segítségünk, de összesen 3 fő egyidejű munkavégzése tanácsos. Miért? Vegyük számításba, hogy a tégla helyére rakása csak hab a tortán, odáig el is kell jutni, vagyis: ki kell keverni a maltert, méretre vágni a téglát, adogatni az eszközöket, ráadásul jó, ha van valaki aki ismeri a téglakötés szabályait is.

A következőkben felsorolunk pár pontot, amik kulcsfontosságúak, ha egyénileg vágunk bele az építésbe, de szintén érdemes ellenőrizni a kőműves munkáját is:
Az első sor a legfontosabb, egyenetlen alap esetén itt lehet javítani a hibát.
Érdemes vízszigetelést olvasztani az első sor alá, hogy az alapból ne szívja fel a nedvességet a falunk.
Az első sor tégla tökéletes vízszintben kell, hogy legyen, ehhez nem elég vízmérce, győződjünk meg róla szintezővel! A vízszigetelésre, az első sor tégla alá falazóhabarcsot rakunk eltérő vastagságban, így lesz teljesen vízszintes az első sorunk.
Az első sornál kulcsfontosságú, hogy felülnézetileg is tökéletesen a helyére kerüljön, tehát hogy a merőlegesek valóban merőlegesek legyenek - ezt átló méréssel lehet ellenőrizni. 
Jelöljük ki az ajtók és az ablakok helyét. Tanácsos pár cm-rel nagyobb helyet hagyni, hogy gond nélkül beférjen a nyílászáró és ne szoruljon.
A fal függőlegességét minden sor rakásakor ellenőrizzük.
Profi szakemberek a sarkokkal kezdik a sor rakását, ezt követően pedig egy zsineget feszítenek ki a sarkok közötti terület kirakásához.
Az ideális vízszintes habarcsvastagság 1-1,5 cm, tehát egy sor tégla és a habarcs vastagsága 25 cm körül lesz

Mint ahogyan más területeken is, egy jó szakember itt is meg fogja tudni magyarázni, hogy az elrontott munka miért maradjon úgy, ahogy! Ezt nem szabad viszont annyiban hagyni, hiszen mi fizetünk érte. Természetesen finoman közölve ismertessük igényeinket az egyenes falak és nyílászárók iránt. 

Tégla, mint dekorelem

Mindamellett, hogy a tégla az egyik legnépszerűbb építőanyag napjainkban, ne feledkezzünk meg róla, hogy dekorációs elemként is kiváló.

Használhatjuk a házunkat díszítő burkolatként lábazatra, homlokzatra, ajtó- vagy ablak szemöldökre. Kiegészítőként kiváló választás lehet a szeletelt tégla kerítés, de az állított- és fektett lépcsőelemben is rengeteg lehetőség rejlik. 

Viacolorként tökéletes kocsibeálló kirakásához, de akár teraszra is. 

A bontott műemlék tégla felhasználásával előállított szeletelt tégla burkolat:
ellenáll az időjárási viszontagságoknak
egyedi stílust kölcsönöz otthonunknak
sohasem megy ki a divatból
Minden esetben ügyeljünk a felületkezelésre, használjunk megfelelő ragasztót, fugát és ne feledkezzünk meg az impregnálás fontosságáról sem. Az impregnálószer nem csak a fagy és az UV sugárzás ellen véd, de a tégla kapillárisaiba hatolvalva fejti ki hatását, kiemelve ezzel a tégla burkolat színét. 

Természetes építőanyag, mely kiválóan alkalmazható más anyagokkal együtt, mint például: kő, vas, fém, üveg.