Történetét tekintve a legkorábbi téglaégető kemencéket a 2-3.századból, az Aquincum területéről ismerjük. A honfoglalás utáni idők legkorábbi feltárású mészégető kemencéje, amit téglaégetésre is használtak az 1200-as évekből való amit Pókaszepetken, Zala megyében találtak a kutatók. Később, az 1300-as évekből is találtak égetőkemencéket a Komárom Esztergom megyei Dömösön. A Tiszalkökön és Őriszentpéteren feltárt kemencék átmenetet képeznek a boksakemence és a mezei kemencék között.

A 14.századtól a téglagyártás hazai képviselői céhekbe tömörültek. A téglavetés akkoriban a városiak illetve a földesurak kiváltsága volt. Az építészet fejlődésével, és a népesség növekedésével rájöttek, hogy érdemes nagy mennyiségben is téglagyártással foglalkozni, így az 1800-as évekre egyre több téglagyártó cég jött létre. Kőbányán 1837-1838-tól kezdtek működni a téglagyárak főként Óhegyen, Téglagyári dűlőben, Óhegy alján és Újhegyen. A másik nagy téglagyártó terület Óbuda volt. A legfrissebb k ... Tovább »

A következő vízszerelő munkánk négyemeletes téglaépítésű, kétlépcsőházas társasházban hideg-meleg víznyomó és lefolyó strang csere, ez négy felszálló ágat jelent lépcsőházanként két strangot. A strangok cseréjének oka, hogy főleg a melegvíz strang belső keresztmetszete már úgy leszűkült, hogy már jelentősen csökkent a vízhozam főleg a felső szinten. Azilyen jellegű vízszerelő munka hosszú előkészítést igényel, mert amelyik strangon munka folyik minden lakónak otthon kell lennie mert minden emeleten be kell jutnunk a fürdőszobába. Ebben az esetben nincs a wc-mögött eltávolítható szerelőfal, ezért minden emeleten az egyik fürdőszobában a padlótól a plafonig, a másik oldalon pedig a wc-mögött körülbelül fél négyzetméteren a falat ki kell bontani, hogy hozzáférhetőek legyenek a víz és lefolyócsövek. Ebben az esetben a társasház fizeti a helyreállítási költséget de csak a bontás helyreállítását ha a lakó újra akarja csempéztetni az egész fürdőt azt nem fizeti a ház. A bontást fentről lef ... Tovább »